FEJLESZTŐPEDAGÓGIA

A FEJLESZTŐI KOMPETENCIÁRÓL

A fejlesztőpedagógus olyan szakember, aki szakszerűen végezheti a különböző tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel és/vagy funkciózavarokkal küzdő óvodás és iskolás gyermekek pedagógiai szűrését és terápiáját (prevenció, korrekció) csoportos vagy egyéni formában.

Munkánk elméleti hátterét a korszerű gyógypedagógiai-pszichológiai ismeretek adják. Jól ismerjük a gyermekek személyiségének és értelmi fejlődésének életkori és egyéni jellemzőit, a tanulási nehézségek vizsgálati lehetőségeit. Munkánkat alapvetően nem a tananyag irányítja, hanem a gyermekek, tanulók képessége, aktuális állapota határozza meg.

Speciális elméleti és módszertani felkészültségünk révén hatékonyan tudjuk elősegíteni az alapkészségek /írás, olvasás, számolás/ elsajátítását az eltérő, lassúbb érési tempójú gyermekeknél. Emellett szerepet kaphat a tehetségesek korai felismerése és gondozása.

Alapvetően ellátási kompetenciánk azokra a gyermekekre terjed ki, akik normál intelligencia övezetben helyezhetők el, ép érzékszervekkel rendelkeznek, s érésbeli lemaradásuk vagy funkciózavaruk főként környezeti károsító hatásokkal indokolható. Szakembereink végzettségéből adódóan el tudjuk látni egyes problémakörbe tartozó sajátos nevelési igényű gyermekek kiegészítő terápiáit is (gyógypedagógiai fejlesztés).

TEVÉKENYSÉGI KÖR:       

•     Végzünk csoportos és egyéni megfigyelést a gyermek természetes közegében
•     Alkalmazunk speciális szűrővizsgálatokat gyermekcsoportokban, s a nyert adatok összehasonlító elemzése alapján:

        ·       meghatározzuk a szociális és képességbeli érettség szintjét

        ·       megállapítjuk a fejlődés szintjétől való lemaradás tényét

        ·       diagnosztizáljuk a gyenge teljesítmény mögött fellelhető részképesség gyengeséget 

        ·       megtervezzük az adekvát fejlesztő eljárásokat (prevenció vagy korrekció, csoportos vagy egyéni formában)

•    Intézményünkben valamint a külső helyszíneken megszervezzük a fejlesztő eljárások alkalmazásához    szükséges személyi és tárgyi  feltételeket (gyakoriság, hely, időpont, időtartam)

•   Kontrollvizsgálatokat végzünk a fejlesztőhatás eredményességének bemérésére
•   Speciális végzettségünkből eredően mind a pedagógusok, mind a szülők számára konzultációs lehetőségeket biztosítunk

        (fogadóóra, szülői értekezlet, esetmegbeszélés).

FELADATVÉGZÉS ÉVES ÜTEMEZÉSE

A feladatok elvégzése, munkánk rendje tanévhez igazodó.

Szűrés: A tanév elején végezzük a nagycsoportos óvodások és az első osztályosok körében. A szűrés a szülők beleegyezésével, csoportos formában valósul meg. Célja a tanuláshoz szükséges képességek vizsgálata a következő területeken: nagymozgás, térbeli tájékozódás, oldaliság, szem-kéz koordináció, vizuális észlelés és figyelem, auditív észlelés és figyelem, emlékezet. A szűrésen, több területen gyengeséget mutató gyermekek számára fejlesztő foglalkozásokat javasolunk (a szülők beleegyezése mellett fejlesztő terápiában részesítjük), amelynek célja a  képességek edzése, valamint a komolyabb probléma kialakulásának megelőzése (prevenció).

Tanulási képesség / részképesség-vizsgálatok: Elsősorban tanév végén, szükség esetén év közben végezzük a vizsgálatokat a tanulási nehézségek hátterének felderítése céljából. A vizsgálat a szülő és/vagy iskola kérésére, a szülő beleegyezése mellett, egyéni formában valósul meg. A vizsgálatról szakvélemény készül.

Terápiák: A megelőző (preventív) és a fejlesztő foglalkozások októbertől indulnak, és május végéig tartanak.

Preventív foglalkozások: Elsősorban óvodások és elsőosztályosok részére szervezzük. A fejlesztő foglalkozások csoportos és egyéni formában valósulnak meg. A csoportok kialakításánál legfontosabb szempontjaink a képességprobléma típusa és az életkori szint.

Részképesség-fejlesztés: A szakvéleménnyel rendelkező gyermekek részére a részvétel a foglalkozásokon kötelező. Ide tartozik a figyelem, észlelés, emlékezet fejlesztése. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk figyelembe venni a gyermekek egyéb elfoglaltságait is (korrepetálás, szakkör). Célunk, hogy minden gyermek a számára legjobb fejlődést biztosító ellátási formában (egyéni, csoportos) részesüljön.

Komplex mozgásfejlesztő csoport: Az év eleji óvodai szűrés alapján javasoljuk a komplexebb ellátást igénylő gyermekeknek. Elsősorban nagycsoportos óvodások részére szervezzük ezt a komplex fejlesztői lehetőséget, ahol mozgásba ágyazva fejlesztjük a nagymozgások és a szem-kéz, szem-láb koordináció, mozgástervezés mellett a figyelmet, térbeli tájékozódást, emlékezetet, szabálykövetést, együttműködést. Lehetőségeinkhez mérten eddig két 8 fős csoportot tudtunk vállalni központunkban.

Ayres terápia: Szenzoros integrációs terápia, amelyet csak szakvéleménnyel rendelkező gyermekek részére indítunk.

RÉSZKÉPESSÉGGYENGESÉGEK RÖVID LEÍRÁSAI 

Képzeljük először magunkat egy egyszerű iskolai helyzetbe: tollbamondás következik.

Milyen részképességeknek kell együttműködnie ahhoz, hogy jó eredményt érjünk el?

   ·       feladattudat: készen állok, előveszem a szükséges eszközöket

   ·       figyelem: a feladatra koncentrálok, és nem a mellettem ülőre, stb.

   ·       hallási alak-háttér tagolás: kiszűröm a háttérzajokból a tollba mondott szavakat

   ·       tevékenységek sorrendje, tervezés: előveszem a füzetet, ceruzát, kinyitom, figyelek, megjegyzem, leírom

   ·       vizuális differenciálás (megkülönböztetés): a hasonló betűk közti különbségeket észlelem

   ·       finommotorika: jó ceruzafogással, megfelelő nyomatékkal formázom a betűket

   ·       intermodalitás (hallás-látás-mozgás összekapcsolása, egyidejű működése): a hallott hangokhoz a nekik megfelelő betűt írom le

           a megfelelő mozdulattal írom le.

   ·       téri tájékozódás: balról indulva, megfelelő vonalközben maradva, a betűket helyes sorrendben írom egymás után

   ·       rövidtávú emlékezet: (5-7 elem) megjegyzem az elhangzott, és még le nem írt szavakat és azok sorrendjét

   ·       motiváció: az esetleges hibák, javítások (sok radírozás) sem veszik el a kedvem, végigcsinálom a feladatot, és törekszem

        elkerülni a hibázást

A fenti példából is láthatják, mennyire összetett művelet akár néhány egyszerű szó leírása. Így már érthetőbbé válhat számunkra, hogyha ezek közül akár csak egy részképesség is gyengébben működik, akkor az egész feladat megvalósítása nehézzé válik.

Ha képszerűbb példát keresünk, képzeljünk el egy széket, aminek 4 lába van. Akkor stabil, ha mind a négy egyforma hosszú. Ha bármelyik rövidebb a kelleténél, akkor az egész szék billegni fog. Minél nagyobb a különbség a lábak között, annál instabilabbá válik. A szék lábai behelyettesíthetőek a képességek négy főbb csoportjával:

Figyelem: Az összpontosítás és koncentráció megtartásának gyengesége, illetve a figyelem gyenge minősége. Ilyenkor nehézséget okoz egy lényeges dologra való figyelés, a feladathelyzetben maradás, vagy a lényeges dolog kiválasztása a többi közül. Ezekre példa: Amikor átsiklik lényeges dolgok felett, vagy amikor a gyermek a tantermen kívülről jövő zajokra (pl: autó) ugyanúgy figyel, mint a tanító szavaira.

Észlelés: Az észlelt információkat érzékszervek segítségével dolgozzuk fel. A feldolgozott információkból jönnek létre az egyéni, szubjektív élmények. Ha a gyermek észlelése nehezített, vagy a kapott információkat nem tudja megfelelően feldolgozni, akkor a szubjektív élmény torzzá válhat. Ilyen eset pl: amikor az ő-ó (cipő-cipó mese) hangok (hallási észlelés) vagy betűk (látási észlelés) közötti különbségeket nem észleli a gyermek, s ez nehezíti számára a szöveg megértését.

Emlékezet: Az észlelt információk megőrzőse és előhívása szükséges. Annak érdekében, hogy több információt össze tudjunk hasonlítani, majd rendszerezni vagy ezekkel dolgozni. Az emlékezet gyengébb működése esetén nem könnyű úgy összehasonlítani információkat, hogy mindig elfelejtjük, hogyan is nézett ki / hangzott az első, illetve hány feladatot is kell elvégeznünk, vagy melyik oldalon keressük azt/.

Motiváció: Minden olyan tényezőt, amely felelős azért, hogy egy viselkedés fennmaradjon vagy megszűnjön, motivációnak nevezünk. A tényezők lehetnek kívülről és belülről jövők is. A motiváció nagyon fontos a tanulás szempontjából már óvodás korban is, hiszen így szerzi meg a gyermek azt a tudást, amit későbbi életében hasznosítani tud. Gondoljunk bele, milyen nehéz hozzálátni a tanuláshoz akkor, ha már sok kudarc érte a gyermeket, melynek oka lehet egyszerűen egy észlelési nehézség is.

 A motiváció hiánya előfordulhat önmagában is, a fentebb említett képességgyengeségek nélkül is. Főként felső tagozatos gyermekeknél tapasztaltuk azt, hogy motiválatlanságuk oka lehet az is, hogy az iskolában elhangzó információkkal nem tudnak helyesen bánni. Nehéz pl.: a lényeg kiemelése, vázlat megírása, nincs módszerük az ismeretek rögzítésére, az egyéni tanulásra, felkészülésre.

Munkacsoportunk tagjainak egyéb, kiegészítő végzettségei:

   ·       Sindelar vizsgálóeljárás és terápia – óvodás és iskolás gyermekekre

   ·       Gósy Mária beszédpercepció és beszédmegértés vizsgálata és terápiája (GMP)

   ·       Kulcsár Mihályné mozgásterápia (Delacato)

   ·       Ayres szenzoros integrációs terápia

   ·       Meixner tanfolyam – olvasási nehézség, szókincsvizsgálat (30órás)

   ·       „Ha baj van a matematikával” – nehézség vizsgálata és fejlesztő irányok

   ·       Dékány Judit diszkalkulia tanfolyam (30órás)

   ·       Kognitív viselkedésterápia (Coping Cat)