Logopédiai munkacsoport

 

 

Logopédiai ellátás

 

Minden gyermeknek és szülőnek fontos, hogy gyermeke szépen, érthetően beszéljen. A tiszta beszéd az írás-olvasás megfelelő elsajátításához nélkülözhetetlen. Van, aki már két és félévesen, van aki négy-öt éves korára beszél tisztán. Azok a gyermekek, akik az iskolakezdés előtt egy-másfél évvel még nem ejtenek minden egyes hangot tisztán, az óvodában logopédiai foglalkozáson vesznek részt.

 

Kerületünkben a logopédiai munkát a Soroksári Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény logopédiai munkaközösségének logopédus-gyógypedagógus szakemberei látják el.

Minden tanév elején szűrővizsgálatot végzünk a nagycsoportos óvodások és az első osztályos populáció körében. A vizsgálat elsősorban a beszédállapot felmérésére és a tanulási nehézség veszélyeztetettség megállapítására terjed ki. Valamennyi középső csoportos gyermeknél artikulációs szűrést végzünk, a kiscsoportosok esetében és az első osztályosnál idősebb tanulóknál a szülők, illetve a pedagógusok jelzése alapján végezzük el a vizsgálatot.

A logopédusok év közben is tartanak vizsgálati és tanácsadó órákat, amelyeken további lehetőség van kontrollvizsgálatok végzésére, újonnan jelentkező gyermekek vizsgálatára. Ezen alkalmakkor látjuk el a szülőket gyakorlati tanáccsal. Ismertetjük velük a haladás eredményeit, és megbeszéljük a felmerülő problémákat. A logopédus előzetes egyeztetés alapján fogadja a szülőket.

A kerület valamennyi nevelési-oktatási intézményében dolgozunk. Összesen 15 helyszínen, valamint Szakszolgálatunk épületében. Az oktatási és nevelési intézményekben látjuk el a pöszeségterápiát, diszlexia-, diszgráfia-prevenciót és reedukációt illetve egyéb tanulási nehézséggel összefüggő feladatokat. A speciális beszédhibák (dadogás, diszfázia, orrhangzós beszéd, megkésett beszédfejlődés) ellátására vagy a gyermek intézményében vagy a Szakszolgálat terápiás szobájában történik. Ennek a feltétele, hogy a szülő a meghatározott időpontban behozza gyermekét a foglalkozásra.  A logopédiai terápiák a szűrések befejezése után, általában szeptember 20. táján kezdődnek. Sajnos óraszámaink korlátozottsága miatt nem tudunk minden gyermeket ellátni. Így az enyhébb eseteket előjegyzésbe vesszük. Az előjegyzett gyermekek az év során folyamatosan vesszük fel a megüresedett helyekre. A felvételről a logopédus saját hatáskörében dönt, elsősorban a beszédhiba súlyossága alapján. A logopédiai terápia illeszkedik az iskolai tanév rendjéhez. Az órarendet a logopédus állítja össze a beszédhibások számának és a beszédhiba típusának megfelelően. Egy foglalkozáson 1-4 gyermek vesz részt, szintén a probléma súlyosságától és a beszédhiba típusától függően, heti 1-2 alkalommal, illetve előírás szerint.

 

 

A szülő szerepe a gyermeki beszédfejlődés alakulásában, tanácsok szülőknek

 

Óvodáskor:

A szülői ház döntő jelentőséggel bír a gyermek beszédfejlődésének szempontjából. A szülők viselkedésükkel, beszédükkel mintát nyújtanak gyermeküknek. A kisgyermek úgy tanul meg beszélni, ahogy az őt körülvevő környezet beszél. Fontos, hogy a szülő odafigyeljen a saját beszédére, és jó nyelvi mintát mutasson. Mindaddig nem várhatjuk el a korrekt kiejtést a gyermektől, amíg a környezetében élő felnőttek hibásan, gyorsan, hanyagul beszélnek.

 A jó nyelvi minta segítséget nyújt a gyermeknek abban, hogy kiejtését, mondatépítését tökéletessé tudja fejleszteni.Ezáltal szükségtelenné válik a gyermek beszédének állandó javítgatása.

A beszédfejlődést befolyásolja még a harmonikus családi élet. A kisgyermeknek ahhoz, hogy megfelelően fejlődjön, szüksége van a szeretet, a biztonság érzésére és a szülőkkel való jó kapcsolatra. Vegyük komolyan a gyermeket! Hagyjunk mindig elegendő időt arra, hogy meghallgassuk őt! Figyeljünk rá, tartsunk vele fenn szemkontaktust, ne siettessük, ne szakítsuk félbe mondanivalóját!

 

Kisiskolás kor:

Tapasztaljuk, hogy egyre nagyobb a tanulási problémával, beilleszkedési nehézséggel, magatartási zavarral küzdő gyermekek száma. Ennek az alapja sok egyéb tényező mellett, szintén a beszédhiba, a beszéd elégtelen fejlődése, a gyenge, hiányos nyelvi fejlettség. Nemcsak a gyermek érdeke, de a szülő és pedagógus számára is fontos a problémák mielőbbi felismerése és időben történő kezelése. A szülők gyakran tanácstalanok, ha gyermeküknél beszédfejlődési rendellenességet tapasztalnak. Segíteni szeretnének neki, de nem tudják, hogyan tegyék azt. Kérjük, hogy amennyiben felmerül Önökben gyermekükkel kapcsolatban az eltérő nyelvi fejlődés gyanúja, keressék meg a megfelelő szakembert vagy intézményt. A szakember felkeresése, nem minden esetben jelenti azt, hogy terápiára is kell járni. Sokkal inkább lehetőséget nyújt arra, hogy objektív megítélést kapjanak a gyermek fejlődési állapotáról és tanácsokat az otthoni teendőkhöz. Általában javasolt a gyermek fül-orr-gégészeti, neurológiai, pszichológiai, logopédiai vizsgálata. A részletes diagnózis után döntik el a szakemberek, hogy a segítségnyújtás melyik módja megfelelő a gyermek számára.

 

 

Jelentkezés módja:

 

Amennyiben problémát észlel, fordulhat közvetlenül intézményünkhöz a szülő. A gyermek átfogó vizsgálatát, melynek a logopédiai vizsgálat is része, igényelheti az óvoda és az iskola (mindenképpen a szülő hozzájárulásával). Ebben az esetben erről szakvélemény készül, amelyben javaslatot teszünk fejlesztése irányára a pedagógusoknak, a szülőknek, a vele való foglalkozás megsegítésére. Ha szükséges, további szakértői vagy orvosi vizsgálatra irányítjuk.

 

 

Röviden a gyakoribb beszédhibákról

 

Megkésett beszédfejlődés:

Legfőbb jellemzője, hogy a beszéd időbeli indulása kitolódik. Ha a gyermek ép idegrendszer, ép intellektus, ép hallás, ép beszédszervek és megfelelő nyelvi minta (beszélő környezet) ellenére sem tudja birtokba venni az anyanyelvét legkésőbb(!) 3 éves koráig, akkor megkésett beszédfejlődésről beszélünk.

A beszédfejlődés késésének szintén számos oka lehet. Például: az érési folyamatok késése, hallási problémák, értelmi képességek sérülése, beszédközpont sérülése, kedvezőtlen pszichoszociális hatások (pl. bántalmazás, motiválatlanság, elhanyagoltság, nyelvileg szegényes környezet stb.), a beszédszervek rendellenességei, stb.

A beszédindítás a logopédus és a szülő együttműködésével általában sikeresen megvalósítható. A megkésett beszédfejlődés a beszéd megindulását követően többnyire pöszeségben folytatódik.

 

Pöszeség:

A pöszeség a beszéd tisztaságának olyan zavara, amelyre jellemző az adott nyelv artikulációs normáitól való eltérés. A leggyakoribb beszédhiba, amelynek aránya az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken. A 3-4 évesek kb. 69%-a pösze, míg ez az arány 6-7 éveseknél már csak kb. 43%. A pöszeség kb. 4 és fél éves korig fiziológiásnak (élettaninak) tekinthető.

Okai sokfélék lehetnek: az egész test mozgásos ügyetlensége, beszédszervek ügyetlensége, hallási problémák, hallási észlelés gyengesége, megkésett beszédfejlődés következménye, a környezet nem megfelelő beszédmintája, stb.

A tiszta kiejtés elsajátítása általában iskolás korra fontos, mert a nem megfelelő hangzóképzés bizonyos tanulási problémák (olvasás, írás elsajátításának nehézsége) alapja lehet.

A pöszeség kezelésében rendkívül fontos az ajak- és nyelv izomzatának erősítése, melyet a naponta végzett artikulációs gyakorlatok biztosítanak. Ezért fontos, hogy a beszédhibás gyermekkel otthon is napi rendszerességgel átlagosan 15 percet gyakoroljanak a mielőbbi, eredményes javulás érdekében.

 

Dadogás:

A beszéd folyamatosságának zavara. A gyermek beszéd közben meg-megakad. Előrehaladottabb esetekben a megakadásokat ún. együttmozgások, pszichés tünetek is kísérhetik. A dadogás igen komplex beszédhiba, mert kialakulásában többnyire pszichés tényezők is szerepet játszhatnak, ezért kezelését is általában pszichológussal együttműködésben célszerű végezni.

Dadogók esetében nagyon fontos a közvetlen környezet (szülők, rokonok, család) szerető, elfogadó légköre, mert ez sokban megkönnyíti a dadogó helyzetét, problémájának sikeres leküzdését. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a szülő ne nevezze gyermekét dadogónak, ne is beszéljen gyermeke jelenlétében a dadogásról, és legfőképpen ne szóljon rá, ha ismételget, mert mindezzel csak ront a meglévő helyzeten. Ehelyett biztosítsa gyermekét elfogadó szeretetéről, hogy mindez biztonságérzetet nyújtson számára.

 

Orrhangzós beszéd:

Az élettani orrhangzós színezet kóros megváltozása. Természetellenes, kellemetlen hangszínt okoz. Okai lehetnek veleszületettek és szerzettek (pl. lágyszájpad elégtelenség, hasadékok, bénulások, megnagyobbodott orrmandula, stb.).

 

Diszfónia:

Rekedtség, a hang tisztaságának hiánya. Okai lehetnek: helytelen légzés- és beszédtechnika, erőltetett, túlzottan hangos beszéd, pszichés hatások.

 

Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia:

Olvasás- és írászavar. Az előbbit lassú olvasás, rossz technika, szövegértési elégtelenség, az utóbbit rendezetlen, lassú írás, nyelvhasználati és helyesírási problémák jellemzik. A diszkalkulia a matematikai képességek zavara. Az olvasás- írászavar hátterében a részképességek funkcionális és strukturális zavara áll. A részképességek körében is kiemelt jelentőségűek a beszédészlelés- és beszédmegértés, a hangzódifferenciálás, a fonológiai tudatosság, a figyelmi- és emlékezeti teljesítmények, az észlelési szerveződés, a szerialitás (sorrendiség) és más kognitív (megismerő) funkciók.

Készítette: Sigro Bt.