Tanévkezdő kiadvány

2011/2012. tanév

 

 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Közoktatásért Felelős Helyettes Államtitkárság

Bevezetés

 

 

2011. szeptember 1-jén nappali rendszerű iskolai oktatásban, továbbá óvodában várhatóan 1 648 900 fő kezdi meg a 2011/2012-es tanévet, illetve nevelési évet. Ebből 1 308 700 fő iskolai oktatásban részesül. A felnőttoktatásban további mintegy 73 ezer felnőtt vesz részt.

A gyermek és tanulólétszám várható alakulása – az óvodai és a nappali rendszerű iskolai feladatokban való részvétel alapján – az óvodában 340 200 fő, az általános iskolában 749 000 fő, a szakiskolában 125 400 fő, a speciális szakiskolában 9 600 fő, a gimnáziumban 191 900 fő, a szakközépiskolában pedig 232 800 fő.

A kezdő évfolyamos tanulók adatai a nappali rendszerű oktatásban (általános iskolában 1. évfolyam, középfokon 9. évfolyam), évfolyamismétlőkkel együtt véve az általános iskolában 98 700 fő, a szakiskolában 34 000 fő, a speciális szakiskolában 2 700 fő, a gimnáziumban 40 200 fő, a szakközépiskolában pedig 43 800 fő.

 

 

I. A 2011/2012. tanév legfontosabb időpontjai

 

1) A szorgalmi idő

 

első tanítási napja: 2011. szeptember 1. (csütörtök),

utolsó tanítási napja: 2012. június 15. (péntek).

Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap

- a középiskolákban és a szakiskolákban 2012. május 3.,

- a Belügyminisztérium fenntartásában lévő szakközépiskolákban 2012. május 25.,

- a Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő szakképző iskolában 2012. június 1.,

- a szakiskolákban, a szakközépiskolákban másfél, két és fél éves képzésben tanulók részére 2012. január 13.

 

A tanítási napok száma az általános iskolában száznyolcvanhárom nap, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában száznyolcvankettő nap.

 

A szorgalmi idő első féléve 2012. január 13-ig tart. Az iskoláknak 2012. január 20-ig kell értesíteniük a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről.

 

2) Tanítási szünetek

 

Az őszi szünet 2011. november 2-től november 5-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 28. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 7. (hétfő).

 

A téli szünet 2011. december 22-től 2012. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2010. december 21. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2012. január 3. (kedd).

 

A tavaszi szünet 2012. április 5-től április 9-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 4. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 10. (kedd).

 

A szorgalmi idő alatt – a tanítási napokon felül - a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni.

 

3) Országos mérés, értékelés

 

Az Oktatási Hivatal 2012. május 30-án szervezi meg szakértők bevonásával az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatát a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és a tízedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően.

 

Szintén 2012. május 30-án kerül sor a kisebbségi nyelvismeret alapozó mérésére a kétnyelvű és anyanyelvű nemzetiségi iskolák negyedik évfolyamán.

 

A mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek. További kötelező tanórai foglalkozás számukra nem szervezhető. A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelési-oktatási intézmények az Oktatási Hivatal részére 2011. november 25-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon.

 

A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányoknak a csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskoláknak 2011. október 14-ig kell felmérniük azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések, illetve a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért az osztálytanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását.

Az igazgatóknak 2011. október 28-ig - a Hivatal által közzétett formanyomtatvány alkalmazásával – kell jelenteniük a Hivatalnak az érintett tanulók létszámát. A vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal 2011. december 9-ig kell elvégezniük.

 

4) Hatósági ellenőrzés

 

2012. április 16. és 2012. június 30. között hatósági ellenőrzés keretében kell elvégezni a sajátos nevelési igény megállapítására jogosult tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok működési feltételeinek vizsgálatát.

A vizsgálatot az Oktatási Hivatal szakmai irányításával a kormányhivatalok folytatják le.

 

5) Érettségi  vizsgák

 

A 2011/2012. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 30/2011. (VI. 7.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: 2011/2012. tanév rendjéről szóló rendelet) 1. sz. mellékletének I/1-4. pontjai szabályozzák a tantárgyankénti írásbeli és szóbeli vizsganapokat. Fentiek alapján a 2011. évi október-novemberi vizsgaidőszak kezdete október 14-e (első vizsganap), a vége pedig november 25-e (utolsó vizsganap).

A 2012. évi május-júniusi vizsgaidőszak kezdete május 4-e (első vizsganap), a vége pedig június 29-e (közép szintű szóbelik utolsó vizsganapja).

 

Érettségi vizsgaidőszakok, vizsganapok

 

1. A 2011. évi október-novemberi írásbeli érettségi vizsgák

	A	B	C
	Emelt szintű írásbeli érettségi vizsga	Középszintű írásbeli érettségi vizsga	Időpont
1.	nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv	nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv	október 14., 8.00
2.	magyar nyelv és irodalom	magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv	október 17., 8.00
3.	egészségügyi alapismeretek, elektronikai alapismeretek, építészeti és építési alapismeretek, gépészeti alapismeretek, informatikai alapismeretek, környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek, közgazdasági alapismeretek, közgazdasági-marketing alapismeretek, közlekedési alapismeretek, mezőgazdasági alapismeretek, oktatási alapismeretek, vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek	rajz és vizuális kultúra, szakmai előkészítő tárgyak	október 17., 14.00
4.	matematika	matematika	október 18., 8.00
5.	földrajz	földrajz	október 18., 14.00
6.	történelem	történelem	október 19., 8.00
7.	latin nyelv	latin nyelv, héber nyelv	október 19., 14.00
8.	angol nyelv	angol nyelv	október 20., 8.00
9.	-	filozófia	október 20., 14.00
10.	informatika	informatika	október 21., 8.00
11.	orosz nyelv, román nyelv, beás nyelv, lovári nyelv, horvát nyelv, szerb nyelv, szlovák nyelv, újgörög nyelv, bolgár nyelv, lengyel nyelv, ukrán nyelv	orosz nyelv, egyéb nyelvek	október 21., 14.00
12.	német nyelv	német nyelv	október 24., 8.00
13.		mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma	október 24., 14.00
14.	olasz nyelv	olasz nyelv	október 25., 8.00
15.	kémia, gazdasági ismeretek, belügyi rendészeti ismeretek	kémia, egyéb központi követelményekre épülő vagy egyedileg akkreditált vizsgatárgyak	október 25., 14.00
16.	spanyol nyelv	spanyol nyelv	október 26., 8.00
17.	biológia; társadalomismeret	biológia	október 26., 14.00
18.	francia nyelv	francia nyelv	október 27., 8.00
19.	fizika	fizika, művészeti tárgyak, ének-zene	október 27., 14.00

 

2. A 2011. évi október-novemberi szóbeli érettségi vizsgák

	A	B	C
	Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga	Középszintű szóbeli érettségi vizsga	Időpont
1.	szóbeli vizsgák	-	november 9-14.
2.	-	szóbeli vizsgák	november 17-25.

 

3. A 2012. évi május-júniusi írásbeli érettségi vizsgák

	A	B	C
	Emelt szintű írásbeli érettségi vizsga	Középszintű érettségi írásbeli vizsga	Időpont
1.	nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv	nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv	május 4., 8.00
2.	magyar nyelv és irodalom	magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv	május 7., 8.00
3.	matematika	matematika	május 8., 8.00
4.	történelem	történelem	május 9., 8.00
5.	angol nyelv	angol nyelv	május 10., 8.00
6.	német nyelv	német nyelv	május 11., 8.00
7.	informatika	-	május 14., 8.00
8.	latin nyelv	latin nyelv, héber nyelv	május 14., 14.00
9.	biológia	biológia	május 15., 8.00
10.	társadalomismeret	-	május 15., 14.00
11.	kémia	kémia	május 16., 8.00
12.	földrajz	földrajz	május 16., 14.00
13.	fizika	fizika	május 17., 8.00
14.	-	rajz és vizuális kultúra	május 17., 14.00
15.	spanyol nyelv	spanyol nyelv	május 18., 8.00
16.	-	informatika	május 21., 8.00
17.	-	művészeti tárgyak, ének-zene	május 21., 14.00
18.	francia nyelv	francia nyelv	május 22., 8.00
19.	-	filozófia	május 22., 14.00
20.	olasz nyelv	olasz nyelv	május 23., 8.00
21.	-	mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma	május 23., 14.00
22.	orosz nyelv, román nyelv, beás nyelv, lovári nyelv, horvát nyelv, szerb nyelv, szlovák nyelv, újgörög nyelv, bolgár nyelv, lengyel nyelv, ukrán nyelv	orosz nyelv, egyéb nyelvek	május 24., 8.00
23.	gazdasági ismeretek, belügyi rendészeti ismeretek	egyéb központi követelményekre épülő és egyedileg akkreditált vizsgatárgyak	május 24., 14.00
24.	egészségügyi alapismeretek, elektronikai alapismeretek, építészeti és építési alapismeretek, gépészeti alapismeretek, informatikai alapismeretek, környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek, közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan), közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan), kereskedelmi és marketing alapismeretek, közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika), közlekedési alapismeretek (közlekedés- üzemvitel), mezőgazdasági alapismeretek, oktatási alapismeretek, vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek	szakmai előkészítő tárgyak	május 25., 8.00

 

4. A 2012. évi május-júniusi szóbeli érettségi vizsgák

	A	B	c
	Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga	Középszintű szóbeli érettségi vizsga	Időpont
1.	szóbeli vizsgák	-	június 7-13.
2.	-	szóbeli vizsgák	június 18-29.

 

6) Szakmai vizsgaidőszakok, vizsganapok

 

1. A szakközépiskolákban, a szakiskolákban, a speciális szakiskolákban a szakmai vizsgák írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészét, valamint írásbeli, interaktív, szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenységét az alábbi időben kell megszervezni:

a) írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív vizsgatevékenység:

2011. október 3-4-5-6-7. 8.00-tól

szóbeli és gyakorlati vizsgarész, valamint szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2011. október

b) írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív vizsgatevékenység:

2012. február 1-2-3-6-7. 8.00-tól

szóbeli és gyakorlati vizsgarész, valamint szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2012. február-március

c) írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív vizsgatevékenység:

2012. május 14-15-16-17-18. 8.00-tól

szóbeli és gyakorlati vizsgarész: 2012. június

szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2012. május-június

 

2. A Honvédelmi Minisztérium illetékességi körébe tartozó iskolai rendszerű szakképzésben oktatott szakképesítések szakmai vizsgáinak írásbeli vizsgaidőpontjai: 2012. január 19. és június 4.

 

3. A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó, iskolai rendszerű szakképzésben oktatott szakképesítések írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgaidőpontjai:

a) írásbeli: 2011. szeptember 22.10.00

szóbeli és gyakorlati: 2011. október 12-15.

b) írásbeli: 2012. január 4. 10.00

szóbeli és gyakorlati: 2012. január 16-20.

c) írásbeli: 2012. május 29.

szóbeli és gyakorlati: 2012. június 4-15.

 

II. Fontos jogszabályváltozások

 

1)  A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény legfrissebb módosításai

 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 2011. szeptember 1-jével több ponton is módosul.

 

1. Az egyik változás – amelyről már az aktuális jogszabályváltozásokról ez év elején közzétett tájékoztatónkban is hírt adtunk – a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fogalmi meghatározásának módosítása. Eszerint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenessége okán e körbe sorolt tanulókat – a szakma részéről megfogalmazott igényeket érvényesítve – a továbbiakban nem aszerint kell két csoportra bontani, hogy a rendellenesség organikus okra visszavezethető-e, vagy sem, hanem a rendellenesség súlyos, illetve tartós és súlyos volta alapján történik a csoporton belüli differenciálás. Az ennek megfelelő módosítások a törvény egészében átvezetésre kerülnek 2011. szeptember 1-jei hatálybalépéssel.

 

2. Emelkedik az alapfokú művészetoktatási intézményekben fizetendő térítési díj felső határa.

A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának

a) maximum húsz százaléka lehet (tizenöt helyett) a tizennyolc éven aluli tanulóknál;

b) legfeljebb negyven százaléka lehet (harmincöt helyett) tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál.

 

3. A Magyar Közlöny 70. számában jelent meg a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2011. évi LXXIV. törvény, amely eltörölte a kéthavi tanítási időkeretre vonatkozó szabályozást. A 2006-ban bevezetett és számos vitát kiváltó, a pedagógusok heti kötelező óraszámát két hónapos speciális munkaidő-keretben történő elszámolását előíró rendelkezések kiiktatásával lényegesen csökkennek a nevelési-oktatási intézmények adminisztrációs terhei. A tanítási időkeretre vonatkozó rendelkezések 2011. szeptember 1-jével történő hatályon kívül helyezésével visszaáll a  2006 előtti gyakorlat, vagyis a többlettanításért járó óradíj havonta történő elszámolásának rendszere, így a pedagógusok  a többlettanításért járó juttatásaikért már minden hónapban hozzájuthatnak. Az óradíj természetesen továbbra is kizárólag a heti kötelező óraszám felett ténylegesen megtartott órákért jár, és azt a helyben kialakított adminisztrációs gyakorlat alapján kell majd nyilvántartani, mivel a munkaidő nyilvántartása a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 140/A. §-a értelmében változatlanul – a nevelési-oktatási intézményekre nézve is – kötelező előírás.

 

2) Az alapfokú művészetoktatási intézmények minősítési eljárásával kapcsolatos módosítás

 

A 2011/2012. tanév rendjéről szóló rendelet módosította a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendeletet az alapfokú művészetoktatási intézmények minősítési eljárásával kapcsolatban. A módosítás értelmében  „A minősítő testület által 2006-ban és 2007-ben kiadott „Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” vagy „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” minősítés - 14/B. § (4) bekezdés szerint meghatározott - érvényességi ideje egy évvel meghosszabbodik.”

 

 

3) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról szóló 34/2011. (VI. 24.) NEFMI rendelet

 

A Magyar Közlöny 2011. évi 69. számában jelent meg a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról szóló 34/2011. (VI. 24.) NEFMI rendelet.

 

- A rendeletmódosítás alapján az óvodai nevelési év rendjében, illetve az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében ezután meg kell határozni a Nemzeti Összetartozás Napjával kapcsolatos megemlékezés (június 4., a trianoni békediktátum évfordulója) időpontját is. Az iskolai emléknap célja, hogy erősítse a magyarországi és a határon kívül élő magyar gyermekek, tanulók közötti kapcsolatokat, lehetővé tegye közös történelmünk, valamint a Kárpát-medence évezredes múltjának, kultúrájának alaposabb megismerését. A megemlékezésről egyéb jogszabályok is rendelkeznek. Az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. évi XLV. törvénnyel június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. A 101/2010. (X. 21.) OGY határozat a Nemzeti Összetartozás napjának iskolai bevezetését szabályozza, továbbá a nemzeti ünnepek, valamint a kiemelkedő fontosságú rendezvények előkészítésének és lebonyolításának rendjéről szóló 1137/2010. (VII. 1.) Korm. határozat is tartalmazza a Nemzeti Összetartozás Napjának időpontját.

 

-  A tanulók mulasztásával kapcsolatosan a rendelet pontosította, hogy a nevelőtestület mikor, milyen mértékű hiányzás esetén tagadhatja meg az osztályozóvizsga letételét. A korábbi rendelkezés alapján a nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatta meg, ha a rendeletben felsorolt egyéb feltételek mellett, az igazolatlan mulasztások száma meghaladta az igazolt mulasztások számát. A jövőben a nevelőtestület az egyéb, a rendeletben most pontosított feltételek fennállása esetén az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanítási órát. Pontosításra került – egyéb jogszabályhelyekkel összhangban – a szakmai képzés foglalkozásairól történő mulasztás mértéke is.

 

- A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény módosította a Közokt. tv.-t. A nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények nyilvántartásba vételével, működésének engedélyezésével, fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzésével összefüggő feladatok 2011. július 1-jei határidővel átkerültek a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladatkörébe, ennek megfelelően a rendeletben is át kellett vezetni a korábbi jegyzői, főjegyzői hatáskörökről rendelkező szabályokban a törvénynek megfelelő változásokat. A közoktatási intézmények működési engedélyének kiadásával kapcsolatban további változás, amely szintén a közoktatási törvény módosított szabályaival való összhangot teremti meg, hogy az engedély, vagy az engedélymódosítás iránti kérelmet főszabály szerint május utolsó munkanapjáig, bizonyos átszervezési döntések esetében (Közokt. tv. 102. § (11) bekezdés) július utolsó munkanapjáig kell benyújtani a területileg illetékes kormányhivatalhoz.

 

4) A fővárosi és megyei kormányhivatalok oktatási feladataival kapcsolatos aktuális szabályozás

 

- 2011. január 1-jétől átalakításra került a területi államigazgatási szervezetrendszer, a feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el.  A kormányhivatalokat a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény hozta létre. Vonatkozó jogszabály még a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet. A szervezetrendszer átalakítása következtében több korábban az Oktatási Hivatal által ellátott feladat átcsoportosításra került a kormányhivatalokhoz. Az oktatással kapcsolatos feladatokat a kormányhivatalok törzshivatali részét képező oktatási főosztályok végzik. Az előbb említett változások miatt 2011. január 1-jétől módosításra került az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. A jogszabályi terminológia „a közoktatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” lett.

A módosítás következtében a kormányhivatalokhoz kerültek első fokú hatósági (pl.: kötelező felvételt biztosító oktatási intézmény kijelölése; óvodai felvétel, tanulói jogviszony létrejöttének egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatti megállapításáról stb.), hatósági ellenőrzési, szabálysértési feladatok, az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint bizonyos érettségivel kapcsolatos feladatok, a tanulmányok alatti vizsgáztatást végző független vizsgabizottsággal kapcsolatos feladatok, önkormányzati intézkedési tervvel kapcsolatos feladatok, a fejlesztési tanácsi képviselet, továbbá a határon túli diák és pedagógus kedvezmények megállapításával kapcsolatos feladatok. Az érettségi vizsgákkal kapcsolatban a kormányhivatalok több feladatot átvettek az Oktatási Hivataltól. A legfontosabb változás, hogy a vizsgabizottság működtetéséről a középiskolák mellett az Oktatási Hivatal helyett a kormányhivatalok gondoskodnak. Továbbá a középszintű szóbeli vizsgák napjait az intézmény vezetője a kormányhivatal egyetértésével, az emelt szintű szóbeli vizsgák napjait a kormányhivatal az Oktatási Hivatal egyetértésével állapítja meg. Az emelt szintű vizsgákat továbbra is a Hivatal készíti elő, azonban a kormányhivatalok fogják megszervezni.

A vizsgabizottságok elnökeit alapesetben a kormányhivatalok, az általuk működtetett bizottság esetén a Hivatal bízza meg. Az emelt szintű írásbeli vizsgák feladatlapjainak javításáról a kormányhivatalok gondoskodnak.

A kormányhivatalok másodfokú döntéseket hoznak az érettségi vizsga vizsgabizottságának és a szakmai vizsga vizsgabizottsága elleni törvényességi kérelem tárgyában.

2011. augusztus 31-ig a feladatok jelentős részét azok a kormányhivatalok látták el regionális illetékességgel, amelyek az Oktatási Hivatal volt regionális igazgatóságainak székhelyén működtek. 

Fontos változás, hogy az oktatással kapcsolatos – fentebb ismertetett – feladatokat 2011. szeptember 1-jétől teljes körűen már minden megyében a területileg illetékes kormányhivatal látja el.

 

- A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény módosította a Közokt. tv.-t. Ennek értelmében a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekkel kapcsolatos feladatok (pl.: nyilvántartásba vétel; működési engedély kiadása; törvényességi ellenőrzés) 2011. július 1-jétől – a jegyzők, főjegyzők helyett – a kormányhivatalok hatáskörébe kerültek. A törvénymódosítás szóhasználata szerint „működést engedélyező szerv” látja el a feladatokat. Ez a fogalom a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét, vagyis a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli. Az előbbi feladat átcsoportosítás miatt került sor a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13. ) Korm. rendelet módosítására. Fontos itt kiemelni, hogy a törvénymódosítás értelmében a kormányhivatalok rendszeresen, legalább kétévente elvégzik a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmények fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését.

Lényeges még kiemelni, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok első fokú hatósági döntései elleni fellebbezést az Oktatási Hivatal bírálja el.

 

5) A közoktatási intézményben történő foglalkoztatást érintő jogszabályváltozások

 

A) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt módosító 2011. évi CV. törvény (a továbbiakban: módosító törvény)

 

Megjelent: Magyar Közlöny 2011. évi 85. számában, 2011. július 19-én.

Hatályba lépés: a módosítások jelentős része a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, azonban bizonyos szabályok a kihirdetést követő hónap első napjától, valamint 2011. december 1-jétől, illetve az átmeneti rendelkezésekben meghatározottak szerint hatályosak. A hatályba léptető rendelkezéseket a módosító törvény 126. §-a tartalmazza.

 

- A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet.

 

A közalkalmazotti jogviszony próbaidőre vonatkozó szabálya tekintetében a hatályos rendelkezés változatlan.

 

- Ha a munkavállaló, közalkalmazott a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, a megszakítási szándékát előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. A munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság kezdetétől számított

a) hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb harminc nap,

b) hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb hatvan nap

elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni.

 

- A gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság miatt szünetelő munkaviszonynak, közalkalmazotti jogviszonynak már nem az első évére, hanem csak az első hat hónapjára jár rendes szabadság.

(Hatályos 2011. augusztus 1-jétől, de a szabadságra jogosító idő szabályait a módosító törvény hatálybalépését követően kezdődött fizetés nélküli szabadság esetében kell alkalmazni.)

 

- Főszabály szerint a szabadság pénzbeli megváltására csak a jogviszony megszűnésekor nyílik lehetőség, a ki nem adott szabadságok tekintetében.

A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani.

(Hatályos 2011. augusztus 1-jétől, az Mt. 136. § (1) bekezdése szerinti, a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság pénzbeni megváltásáról szóló megállapodás a módosító törvény hatálybalépését követően lejáró fizetés nélküli szabadság megszűnésekor köthető.)

 

- Főszabály szerint a szabadságot esedékességének évében ki kell adni.
2011. augusztus 1-jétől hatályos rendelkezés értelmében, a munkavállaló, közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül, ha az akadályoztatás időtartama egybefüggően a 183 napot elérte vagy meghaladta, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül kell kiadni az esedékesség évében ki nem adott szabadságot. Előzőek értelmében tehát ha a munkavállaló, közalkalmazott 183 napot meghaladó ideig van pl. betegállományban vagy Gyed-en, Gyes-en, akkor,  ha újra munkába áll 183 napon belül ki kell adni az előző évi ki nem adott szabadságait.

Ha 183 napnál kevesebb ideig van pl. betegállományban, akkor a munkába állást követő 30 napon belül kell kiadni az előző évi ki nem adott szabadságait.

 

B) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt módosító 2011. évi CV. törvény

 

Megjelent: Magyar Közlöny 2011. évi 85. számában 2011. július 19-én.

Hatályba lépés: a kihirdetést követő hónap első napjától, azaz 2011. augusztus 1-jétől.

 

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) ezen módosítása azt célt szolgálja, hogy a nők 40 éves szolgálati idővel, korhatártól függetlenül történő öregségi nyugdíjba vonulása esetére az előrehozott öregségi nyugdíj esetével azonosan alakuljon a jubileumi jutalomra való jogosultság is.

 

„78. § (3) Ha a közalkalmazott jogviszonya a 30. § (1) bekezdés d), e) vagy f) pontja alapján szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni.”

 

C) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletet módosító 125/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet

 

Megjelent: Magyar Közlöny 2011. évi 84. számában 2011. július 18-án.

Hatályba lépés: 2011. július 26.

 

2011. január 1-jén hatályba lépett a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Kjt. módosító törvény). A Kjt. módosító törvény 1. §-a a Kjt. 23. §-ának módosításával lényegében visszaállította a 2009 előtti szabályozást, mely szerint a magasabb vezetői, vezetői beosztás csak megbízással, az eredeti munkakör mellett látható el.  Korlátozásra kerül továbbá a megbízás időtartama, így a magasabb vezetői, vezetői megbízás maximálisan 5 évre adható, nincs lehetőség határozatlan idejű megbízás adására.

A Kjt. módosítására tekintettel a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjt. vhr.) vonatkozó szabályait a törvénnyel összhangba kellett hozni.

 

A közoktatási intézményben - az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül -

a) magasabb vezetői megbízásnak minősül:

aa) a helyi és a kisebbségi önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás,

ab) a tagintézmény, többcélú intézmény intézményegysége vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének, kollégiumvezetőjének) a megbízása,

ac) az intézményvezető-helyettesi megbízás,

ad) a központi műhely vezetői megbízás, a központi műhely vezető-helyettesi megbízás,

ae) a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti intézményvezető-helyettesi megbízás;

b) vezetői megbízásnak minősül:

ba) az intézményegységvezető-helyettesi megbízás,

bb) a tagintézményvezető-helyettesi megbízás,

bc) a tagozatvezetői megbízás,

bd) a gyakorlati oktatás-vezetői megbízás,

be) a gyakorlati oktatás-vezetőhelyettesi megbízás,

bf) a gyakorlóhely-vezetői megbízás,

bg) a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti vezetői megbízás.

 

A kormányrendeletből tehát kikerült az úgynevezett magasabb vezetői, valamint a vezetői munkakör, ezek értelemszerűen magasabb vezetői, vagy vezetői megbízásnak minősülnek a törvény erejénél fogva.

A Kjt. rendelkezései szerint a magasabb vezetői, vezetői megbízás legfeljebb öt évre adható, a Kjt. vhr. rendelkezése azonban, a jogszabály adta lehetőséggel élve, a magasabb vezetői, vezetői megbízás időtartamát öt évben határozza meg.

Természetesen az öt év letelte után ismételt határozott idejű vezetői, illetve magasabb vezetői megbízásra kerülhet sor a jogszabályban meghatározottak szerint.

A módosítással bővült a magasabb vezetői, vezetői pótlékra jogosultak köre, azonban a többletjuttatások mértéke változatlan maradt.

Előzőeknek megfelelően az intézményvezető helyettesének, a tagintézmény vezetőjének, többcélú intézményben az intézményegység vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének, kollégiumvezetőjének), a központi műhely vezetőjének, a központi műhely vezető-helyettesének, a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti intézményvezető-helyettesnek a magasabb vezetői megbízása, továbbá a vezetői feladatok ellátására szóló megbízás esetén a pótlék mértéke nem lehet kevesebb, mint a pótlékalap

a) 100%-a, ha a magasabb vezetői, vezetői megbízást a Kjt. vhr. 14/C.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézményben adják,

b) 130%-a, ha a magasabb vezetői, vezetői megbízást a Kjt. vhr. 14/C.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott intézményben adják,

c) 150%-a, ha a magasabb vezetői, vezetői megbízást a Kjt. vhr. 14/C.§ (1) bekezdés c) pontjában meghatározott intézményben adják, illetve

d) 200%-a, ha a vezetői feladatok ellátása a Kjt. vhr. 5. § (16) és (17) bekezdésében foglaltak alapján történik.

 

 

6) A pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. OKM rendelet valamennyi rendelkezésének hatályba lépése

 

2011. augusztus 1-jén hatályba lépett a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. OKM rendelet valamennyi rendelkezése. Az újonnan hatályba lépett rendelkezések elsősorban a sajátos nevelési igény megállapítását vagy kizárását szolgáló szakértői és rehabiliációs bizottsági vizsgálat kezdeményezését, lefolytatásának ütemezését érintik.

A rendelet 11. §-a szabályozza a vizsgálat időpontjáról szóló értesítés és a vizsgálat lefolytatásának ütemezését. Ennek megfelelően a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül kell a szülőt értesíteni a vizsgálat időpontjáról. Az időpontot úgy kell meghatározni, hogy a vizsgálatra a kérelem beérkezését követő hatvan napon belül sor kerüljön.

Minden gyermek, tanuló esetében komoly szerepe és felelőssége van a vizsgálatot kezdeményező intézménynek, feladata a teljes körű tájékoztatás a vizsgálat lehetséges következményeiről, a szülő jogairól a vizsgálat megállapításaival kapcsolatban, s természetesen a szülő kötelezettségeiről is az eljárás során.

 

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók esetében – az első vizsgálat kezdeményezése esetén – ezek a kötelezettségek bővülnek ki a szakszolgálati esélyegyenlőségi szakértő szerepéről való  tájékoztatási kötelezettséggel. Amennyiben a szülő  élni kíván azzal a lehetőséggel, hogy gyermeke vizsgálatakor az Oktatási Hivatal által kijelölt szakszolgálati esélyegyenlőségi szakértő  legyen jelen, úgy a szülő által aláírt, a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem-nyomtatvány egy példányát – az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság részére történő megküldéssel egyidejűleg – az Oktatási Hivatal részére is meg kell küldeni. A szülőnek joga van arra is, hogy olyan nyilatkozatot tegyen, mi szerint nem kíván élni azzal a lehetőséggel, hogy a vizsgálatkor szakszolgálati esélyegyenlőségi szakértő legyen jelen.

A jelenleg az intézményeknél – illetve forgalomban – lévő, a vizsgálat kezdeményezéséhez kötelezően kitöltendő kérelem-nyomtatvány még nem tartalmazza a szakszolgálati esélyegyenlőségi szakértő kirendeléséhez kapcsolódó megkeresést, nyilatkozatot. Az átmeneti időben ezért külön  - a kérelem-nyomtatvány mellékleteként csatolt – íven szükséges a halmozottan hátrányos helyzet tényét, és a vizsgálaton a szakszolgálati esélyegyenlőségi szakértő iránti igényt jelezni. Ezt a mellékletet a szülő, és a szülő részére a vizsgálattal kapcsolatos tájékoztatást nyújtó szakembernek is alá kell írnia.

  

A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége miatt (korábbi megnevezéssel: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető rendellenessége) miatt sajátos nevelési igényű tanulók felülvizsgálatával kapcsolatban – ugyancsak 2011. augusztus 1-jén – hatályba lépett rendelkezés a gyermek, a tanuló hivatalból történő második felülvizsgálatával kapcsolatban rendelkezik az Oktatási Hivatal közreműködéséről. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően a nevelési, oktatási intézmények 2011. június 30-ig megküldték az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság részére azoknak a sajátos nevelési igényű tanulóknak a névsorát, akiknek soron következő hivatalból történő felülvizsgálata a 2011/2012-es tanévben válik esedékessé. A bizottságok a rendelkezésükre álló dokumentáció alapján  tudják meghatározni azt a tanulói kört, akik esetében a fenti rendelkezés alkalmazása szükséges. Az eljárás rendjéről, módjáról az érintettekkel közvetlen egyeztetést történik majd.

 

III. A közoktatási adatszolgáltatással kapcsolatos tudnivalók

 

A Közokt. tv. 40. §-ának (6) bekezdésében leírtak szerint a közoktatási intézmény, továbbá a közoktatás feladatainak ellátásában közreműködő nem közoktatási intézmény (a továbbiakban együttesen: közoktatási intézmény) köteles a közoktatási információs rendszer (a továbbiakban: KIR) adatbázisába bejelentkezni, és adatokat szolgáltatni. Az adatszolgáltatás elmulasztása az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 142. §-ának (4) bekezdése alapján szabálysértési tényállást valósít meg. A KIR adatbázis több alrendszerből áll, a legfontosabb alrendszerek közé tartozik a közoktatási intézménytörzs, a személyi nyilvántartó, a statisztikai rendszer, az érettségi adatbázis és a tájékoztató rendszer.

 

OM azonosító

 

A KIR közoktatási intézménytörzsében valamennyi működő közoktatási intézmény szerepel. A nyilvántartásba vétellel az Oktatási Hivatal egy hatjegyű azonosítót, ún. OM azonosítót ad ki. A közoktatási intézménytörzs tartalmazza a közoktatási intézmény hivatalos nevét, a jogelőd intézmények OM azonosítóit, az alapító okiratát keltét, a honlap címet, az intézmény típusát, költségvetési szerv esetén a törzskönyvi azonosító számot (PIR szám), az adószámát, az intézményvezető nevét, az ellátott közoktatási feladatokat, valamennyi feladatellátási helyet, közérdekű elérhetőségeket (telefon, e-mail, fax), a maximális férőhelyek számát, és a fenntartói adatokat.

 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 12/A. § és 12/B. § (5)-(6) bekezdéseiben leírtak szerinti formában és tartalommal kell megküldeni az Oktatási Hivatal címére (9001 Győr, Pf. 646.) az OM azonosítóval kapcsolatos jelentést.

 

2009. október 31-től részben megváltozott a közoktatási intézménytörzs részére előírt adatszolgáltatási rend. Valamennyi okiratot, beleértve a módosított okiratokat és a megszűnéssel kapcsolatos dokumentumokat is, költségvetési szerv esetén a Magyar Államkincstár Törzskönyvi Osztálya, a nem helyi önkormányzatok által fenntartott intézmények dokumentumait a működést engedélyező szerv (kormányhivatal) küldi meg. Fontos, hogy a KIR elektronikus felületén továbbra is a közoktatási intézmény vezetője és a fenntartó képviselője közöl adatokat. Például ha az intézmény több feladatellátási helyen nyújt nevelési-oktatási feladatot, akkor az egyes telephelyeken az ellátott feladatokat az intézmény képviselőjének kell a KIR honlapján elérhető elektronikus adatlapon rögzíteni. Az intézményvezető minden olyan adatért felel, amely nem közhiteles nyilvántartásból kerül a KIR-be (pl. maximális létszám, intézményi elérhetőségi adatok).

 

Az intézményvezetői és fenntartói adatközlés módja interneten előállított adatlap formátum, amelyet postára adással kell az Oktatási Hivatal győri címére megküldeni. A www.kir.hu honlapon előállítható és kinyomtatható adatlapot kell megküldeni. Elérési útvonal az „internetes” adatlaphoz: www.kir.hu/Intézménytörzs/Intézményi adatok módosítása vagy OM azonosító igénylés.

 

Ha az Interneten keresztül történő adatrögzítés nem megoldott, az Oktatási Hivatal – kérelemre – engedélyezi az adatok papír alapon történő megküldését. A papír alapú adatközlés esetében az adatlapot az Oktatási Hivatal küldi meg, egyúttal írásban tájékoztatást ad az adatközlés határidejéről, a jelentési kötelezettségről. A papír alapú adatközlés csak abban az esetben engedélyezhető, ha az Internet hozzáférés a településen nem megoldott. Az engedély éves jelentési kötelezettség mellett visszavonásig a KIR valamennyi alrendszerével kapcsolatos jelentés vonatkozásában fennáll.

 

Az OM azonosítót bevonja az Oktatási Hivatal, ha a fenntartó megszüntette a közoktatási feladatot ellátó intézményét. Szétválás esetén a székhely szerinti intézményé marad a korábban kiadott OM azonosító, az önállóvá vált intézmény részére pedig – az új belépőkre vonatkozó szabályok figyelembevétele mellett – új azonosítót kell kiadni. Két vagy több intézmény összevonása esetén a székhely szerinti intézmény a korábbi OM azonosítójával szerepel továbbra is a KIR adatbázisában, míg a többi megszűnt intézmény OM azonosítóit az Oktatási Hivatal bevonja. Ha az intézményi átszervezéskor vagy fenntartó-váltáskor a közoktatási intézmény megszüntetésére nem került sor, új OM azonosító nem adható ki.

 

Augusztus-október közötti statisztikai adatközlés

 

Valamennyi fenntartó – változástól függetlenül – évi egyszeri alkalommal (június 30-ig) pedagógus-munkakörben, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben foglalkoztatottak szerinti bontásban statisztikai célú tájékoztatást köteles arról adni, hogy valamennyi intézménye vonatkozásában hány álláshely megszüntetésére került sor, továbbá hány közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban történő foglalkoztatást, és milyen jogcím alapján szüntettek meg. Amennyiben nem történt személyi változás, úgy az előző tanév adatait kell megadni.

Az elérési útvonal: www.kir.hu honlap, „Pedagógus álláshelyek és foglalkoztatási jogviszonyok megszűnésről kérdőív”.

 

A közoktatási intézmény minden év október 31-ig a KIR tájékoztató rendszerében adatokat köteles megadni, továbbá a megváltozott adatokat ezen időpontig köteles átvezetni. Az adatokat kizárólag a KIR felületén kell rögzíteni. Megszűnt 2009 őszétől a külön adatszolgáltatási kötelezettség azoknak az adatoknak a vonatkozásában, amelyeket a közoktatási intézmény a saját honlapján közzétesz, továbbá az információk pontos helyét közvetlenül elérő hivatkozás megadásával biztosítja a hozzáférést a saját honlapon megjelenített adatokhoz.

Elérési útvonal: www.kir.hu honlapon a SZINFOIR menüpont alatt. (régi neve: KIR-INFO)

 

Az intézményvezető a közoktatási intézmény október 1-jei állapota szerinti közérdekű adatairól minden év október 15-ig – a KIR-en keresztül és az ott meghatározott formában – statisztikai céllal adatokat közöl. A közölt adatok valódiságáért az intézményvezető felel. A 2011/2012-es tanévre vonatkozóan változott az ún. OSAP adatlap. A módosított adatlap-csomag megtekinthető a www.kormany.gov.hu honlapon. (Közoktatási kérdőívtervezet 2011 címmel tette közzé az adatlapokat 2011. június 7-én a Nemzeti Erőforrás Minisztérium).