A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK
ÉS
PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÓK
MUNKÁJÁT MEGHATÁROZÓ TÖRVÉNYI HÁTTÉR

Soroksári Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és
Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény
által összeállított tájékoztató gyűjtemény a 2009. február 10-én aktuális jogszabályok felhasználásával

A Soroksári Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény 2007 szeptemberében kezdte meg működését kerületünkben. Az elmúlt egy évben igyekeztünk megfelelni fenntartónk elvárásainak. Emellett elkezdtük feltérképezni a kerület nevelési-oktatási intézményeinek igényeit, hogy munkánk menetét ezek figyelembevételével alakítsuk ki.

Természetesen munkánkat jogszabályok is meghatározzák, melyek a szakmai munka kereteit teremtik meg, s igyekeznek biztosítani azt, hogy az országban mindenhol hasonló ellátásban részesülhessenek a nevelésben-oktatásban résztvevők. Ebben a - gyakran változó - törvényi háttérben való eligazodásban szeretnénk segítséget nyújtani kerületünk nevelési-oktatási intézményeinek a további együttműködés gördülékenyebbé, átláthatóbbá tételének céljával.

Munkánkat a következő törvények határozzák meg:

• LXXIX/1993. törvény a közoktatásról (továbbiakban Kt.)

• 11/1994 MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (továbbiakban 11. MKM)

• 14/1994 MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról (továbbiakban 14. MKM)

• 10/1994 MKM rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről (továbbiakban 10. MKM)

• 4/2010 MKM rendelet a szakszolgálatokról

Kik vagyunk mi? A közoktatást segítő pedagógiai szakszolgálatok, szakmai szolgáltatók:

Kt. 21. § A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei:
 - gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központ
 - tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság
 - nevelési tanácsadó
 - logopédiai intézet
 - továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó

 - konduktív pedagógiai intézmény

Kt. 22. § (1) Pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények: az önkormányzati és az országos pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények.
 (2) Szolgáltató intézmények: a központi műhelyek
 (3) A közoktatási intézmény több különböző típusú közoktatási intézmény feladatait is elláthatja (a továbbiakban: többcélú intézmény; a 20-22. § alattiak együtt: közoktatási intézmény)
 (4) Közoktatási intézmény nem közoktatási feladatot ellátó intézménnyel e törvényben meghatározott esetben, formában és eljárás megtartásával vonható össze.

Kt. 33. § (1) A többcélú intézmény lehet
 a) egységes iskola vagy összetett iskola
 b) közös igazgatású közoktatási intézmény

c) általános művelődési központ (a továbbiakban: ÁMK)
 d) egységes gyógypedagógiai, konduktív-pedagógiai módszertani intézmény
 e) egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény 

 f) egységes, az óvodai és bölcsődei feladatokat ellátó intézmény

 (11) Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény több különböző pedagógiai szakszolgálatot szervezetileg egységes intézményként lát el. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény - a szakértői és rehabilitációs bizottsági feladatok kivételével - részt vehet a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az utazó szakember-hálózat működtetésében, a többi gyermekkel, tanulóval együtt azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, nevelésben-oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény elláthatja a gyógytestnevelés feladatait is. Az egységes pedagógiai szakszolgálatban - szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként - megszervezhető a családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás is.

Kt. 34. § A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. Pedagógiai szakszolgálat
 a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás
 b) fejlesztő felkészítés

 c) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység

 d) a nevelési tanácsadás
 e) a logopédiai ellátás

 f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás
 g) a konduktív pedagógiai ellátás

 h) a gyógytestnevelés
(Csak az aláhúzott feladatokat vette be alapító okiratába a SEPSZI.)

Kt. 36. § (1) A közoktatási intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik.
  (2) Pedagógiai-szakmai szolgáltatás
   a) a pedagógiai értékelés, melynek feladata…
   b) a szaktanácsadás…
   c) a pedagógiai tájékoztatás…
   d) az igazgatási, pedagógiai szolgáltatás…
   e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése
   f) a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása
   g) a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat...

Az itt igénybe vehető ellátás ingyenes.

Kt. 3. § (3) Az állam az ingyenes és kötelező általános iskoláról az állami szervek és a helyi önkormányzatok intézményfenntartói tevékenysége, illetve az állami, a helyi önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik. E törvény szerint ingyenes továbbá az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelést és oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele…

Kt. 10.§ a gyermeknek, tanulónak joga, hogy… f) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért
Feladataink:

Intézményünk Soroksár lakosainak, valamint a kerület nevelési-oktatási intézményeibe járó gyermekeknek, és az ott dolgozó pedagógusoknak nyújtja szolgáltatásait.

Pedagógiai Szakszolgálat feladatai:

feltárás, diagnosztizálás, tematikus szűrővizsgálatok:

• iskolaérettség vizsgálata szülő vagy óvoda megkeresésére, s erről szakvélemény készítése

• beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapítása, szakvélemény készítése

• tanulási képesség szűrések év elején a kerület óvodáiban és az iskolák első évfolyamán

terápiák és az azzal összefüggő tanácsadás:

• a szűrések eredményeiből kiindulva fejlesztő foglalkozások tartása preventív céllal főként óvodában, iskola alsó tagozatán (tanulási nehézség megelőzése, diszlexia prevenció)

• fejlesztő foglalkozások tartása a TMB nehézséggel küzdők részére (logopédiai, fejlesztőpedagógiai terápiák, pszichológiai kognitív terápiák)

• fejlesztő foglalkozások tartása a SNI b)pontos gyermekek részére, amennyiben a Bizottság a hatáskörünkbe utalta (logopédiai, fejlesztőpedagógiai terápiák, pszichológiai terápiák, korai fejlesztés, gondozás)

• korai fejlesztés és gondozás a Bizottság szakvéleménye alapján (jelenleg 1 fő rendelkezik 3-5 év közötti gyermekek korai fejlesztésére jogosító végzettséggel)

• pszichológiai támogatás, terápia nyújtása (önkéntesség szükséges!!!)

• iskolapszichológiai ellátás (jelenleg 1 fő végzi félállásban)

• pedagógusok nevelő-oktató munkájának segítése tanácsadással, konzultációval (TMB, SNI gyermekek ellátásában is)

• gyógypedagógiai tanácsadás

• TMB nehézségről szóló szakvéleményekben foglaltak végrehajtásának koordinálása

speciális mozgásproblémák ellátása:

• gyógytestnevelés ellátása iskolaorvos vagy ortopéd szakorvos javaslata alapján

• konduktori ellátás biztosítása, ha a Bizottság szakvéleménye rendelkezik róla

Kt. 35. § (1) A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési igény megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe.
…
  (4) A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. A nevelési tanácsadás az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja. A nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülő, továbbá a szülő egyetértésével az óvoda, az iskola és a kollégium. A nevelési tanácsadás e feladatai körében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, illetve támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A nevelési tanácsadás elláthatja az iskolapszichológiai szolgáltatás feladatait is. Az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés és oktatás keretében a fejlesztő foglalkozás, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. A nevelési tanácsadás feladata továbbá, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Az e körbe tartozó tanulók részére az e törvény 52. §-a (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott időkeret terhére kell az iskolai fejlesztő foglalkozást biztosítani. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős a fejlesztő foglalkozások - e bekezdésben előírt - szakvéleményekben meghatározottak szerinti megszervezéséért.
  (5) A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása.
  (8) A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja.

Kt. 52. § (6) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges….

14. MKM 26/B. § (1) A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló részére a közoktatási törvény 35. § (4) bekezdése alapján szervezett iskolai fejlesztő foglalkoztatás heti időkeretét nyolc fős csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal. A csoportra jutó időkeret akkor is felhasználható, ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló. Ha a csoportot több különböző évfolyamra járó tanulóból szervezik meg, és az egyes évfolyamokra a közoktatási törvény 52. § (3) bekezdése eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a fejlesztő foglalkoztatás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás alapján kell meghatározni.
  (2) A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók részére szervezett iskolai fejlesztő foglalkoztatás, és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló részére biztosított egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás - a meghatározott fejlesztési cél elérését szolgáló fejlesztő terápia, valamint az annak végzésére jogosult szakember végzettségének és szakképesítésének azonossága esetén - közös csoportban is megszervezhető.
  (3) Az iskolai fejlesztő foglalkoztatás egyéni fejlesztési terv alapján történik. Az iskola a fejlesztő foglalkozásokat központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja. (A.Tü.353.r.sz.: egyéni nyilvántartási lap és foglalkozási napló a nevelési tanácsadás keretében rehabilitációs célú foglalkozásban részesített gyermekek foglalkoztatásához)

14. MKM 5. § (1) A pedagógiai szakszolgálat intézményei együttműködnek a nevelési-oktatási intézmények vezetőivel, alkalmazottaival a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, a tanulási nehézség, a magatartási rendellenesség feltárása, a gyermekek, tanulók fejlődésének elősegítése céljából.
  (4) A pedagógiai szakszolgálat intézménye tevékenysége során együttműködik a szülővel, segítséget nyújt a gyermek otthoni neveléséhez.
  (6) A nevelési tanácsadó, a logopédiai intézet és a továbbtanulási pályaválasztási tanácsadó köteles ellátni azt a gyermeket, tanulót, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a működési körzetében van, illetőleg aki az illetékességi területén jár óvodába, iskolába. E rendelkezést a gyógytestnevelés szervezésében is alkalmazni kell.

Kt. 13. § (8) A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy az e bekezdésben meghatározott kötelezettségének tegyen eleget.

Vizsgálatok, szakvélemény készítése:

14. MKM 22. § (1) A nevelési tanácsadás keretében kell szakvéleményt készíteni
   a) az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából, abban az esetben, ha a gyermek nem járt óvodába

   b) az óvoda vezetőjének megkeresésére az óvodai nevelésben való kötelező részvétel alóli felmentés céljából

   c) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló óvodai nevelésével, illetőleg iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározása céljából
  (2) Attól az évtől, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti - az e rendelet 16. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kivétellel - a nevelési tanácsadó javaslatára maradhat még augusztus 31. után egy nevelési évig az óvodában. A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt értesíteni kell, ha a gyermek a közoktatási törvény 24. §-ának (5) bekezdése alapján a hetedik életévében újabb nevelési évet kezd az óvodában.
  (3) A nevelési tanácsadó szakvéleményét a gyermek vizsgálata alapján alakítja ki. Az (1) bekezdésben meghatározott szakvélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálat a szülő vagy a gyámhivatal kérésére indulhat. Ha a családvédelmi intézmény megítélése szerint szükség lenne, hogy a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó megvizsgálja, behívja a szülőt és az indok közlésével javasolja, hogy gyermekét vigye el vizsgálatra. Ha a javaslattal a szülő egyetért, a szülő által aláírt kérelmet a javaslattevő megküldi a nevelési tanácsadónak.
  (4) A szülő, ha gyermeke nem jár óvodába, abban az évben, amelyben gyermeke eléri a tankötelezettség kezdetéhez előírt életkort - január 15. és március 31. között - a nevelési tanácsadó által meghatározott időpontban köteles gyermekét elvinni a nevelési tanácsadóba, annak megállapítása céljából, hogy gyermeke elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.
  (5) Ha a nevelési tanácsadó megítélése szerint a gyermeknél a sajátos nevelési igény valószínűsíthető, javasolja a szülőnek, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, saját vizsgálatának eredményeit és a rendelkezésre álló egyéb iratokat pedig megküldi a szakértői és rehabilitációs bizottság részére. Javaslatával egyidejűleg köteles a szülőt tájékoztatni a vizsgálatok eredményei alapján lehetséges következményekről, a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól. Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatának eredménye alapján arra a következtetésre jut, hogy a gyermek, tanuló ellátása nem tartozik a feladatkörébe, az iratokat részletes indokolásával, kiegészítő vizsgálatainak eredményeivel együtt - a szülő egyidejű értesítése mellett - visszaküldi a nevelési tanácsadónak. A szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó közötti vitában - bármelyik fél megkeresésére - a Szakmai Szolgáltató Intézmény dönt.
  (6) Ha a gyermek nem vett részt óvodai nevelés keretében folyó foglalkozáson, és tankötelezettségét abban az évben, amelyikben a hatodik életévét betöltötte nem tudta megkezdeni, mivel az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a nevelési tanácsadó kezdeményezi az óvoda vezetőjénél az óvodai foglalkozáson való részvétel alóli felmentés visszavonását. Az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt, hogy gyermekét az óvodába be kell íratnia.
  (7) A szakvéleményt a szülővel ismertetni kell. Az ismertetés során fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a szakvéleményben foglaltak megváltoztatását kezdeményezheti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél. A szakvéleményt a szülő részére át kell adni, illetve meg kell küldeni.
  (8) A nevelési tanácsadást ellátó intézmény a szakvéleményében foglaltak végrehajtásának ellenőrzése keretében feltárja a gyermek, tanuló fejlődését segítő, illetve hátráltató körülményeket, hiányosságokat. A hiányosságok megszüntetése érdekében - szükség szerint - tájékoztatást nyújt az intézmény érintett vezetőinek, pedagógusainak, nevelőtestületének, közreműködik a megoldási javaslatok kidolgozásában, felhívja a fenntartó figyelmét, ha az intézkedés megtétele azt indokolja.
  (9) A nevelési tanácsadást ellátó intézmény a (8) bekezdésben meghatározott feladatainak végrehajtásához éves munkatervet készít.
  (10) A nevelési tanácsadó szakvéleményét a nevelési tanácsadó, illetve a nevelési tanácsadás feladatait is ellátó egységes pedagógiai szakszolgálat vezetője és a vizsgálatban közreműködő szakemberek írják alá.

Szakvélemény tartalma:

14. MKM 23. § (1) A nevelési tanácsadó szakvéleményének tartalmaznia kell:
   a) a gyermek és a szülő nevét, a gyermek születési idejét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét

   b) a vizsgálat rövid leírását, a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenesség fennállásával vagy kizárásával összefüggő megállapítást és az azt alátámasztó tényeket

c) javaslatot a gyermek óvodai nevelésével, iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatosan
   d) annak megállapítását, hogy a gyermek, tanuló a tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tehet eleget illetve javaslatot a nevelési-oktatási intézmény által biztosítandó egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásra, felzárkóztatásra vagy fejlesztő foglalkoztatásra
   e) annak előírását, hogy a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadás keretében biztosított fejlesztő foglalkozáson kell részt vennie, ennek időkeretét

   f) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy amennyiben a szülő a szakvéleményben foglaltakat nem fogadja el, a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél eljárást kezdeményezhet a szakvélemény felülvizsgálata céljából, illetve, hogy az eljárást a nevelési tanácsadó is kezdeményezheti

Szakszolgálat működés rendje:

14. MKM 4. § (1) A pedagógiai szakszolgálat intézménye folyamatosan tevékenykedik. Feladatainak ellátásához - az iskolai tanév rendjéhez igazodó - munkatervet készít. A pedagógiai szakszolgálat intézményében július első munkanapjától a tanév első tanítási napjáig legalább heti egy fogadónap szervezésével biztosítani kell a pedagógiai szakszolgálat igénybevételét. A fogadónap időpontját a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

14. MKM 26. § (10) 2010. január 1-jétől a pedagógiai szakszolgálat intézményében, pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásra új közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony azzal létesíthető, aki rendelkezik szakvizsgával.
(11) Ahol e rendelet pedagógus-szakvizsgáról rendelkezik, azon érteni kell a pedagógus-szakvizsgával egyenértékű szakképzettséget és tudományos fokozatot is.
14. MKM 5. § (5) A nevelési tanácsadó és a szakértői és rehabilitációs bizottság - a szülő önkéntes kérése alapján - vizsgálata során figyelembe veszi a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek, tanuló anyanyelvi, szociokulturális sajátosságát. Erről a lehetőségről az első vizsgálat megkezdése előtt minden szülőt írásban tájékoztatni kell.

14. MKM 13. § (10) Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság a nevelési tanácsadó kezdeményezésére készít szakvéleményt, a nevelési tanácsadó által már elvégzett vizsgálatokat nem kell megismételnie, elégséges azokat szükség szerint kiegészítenie.

Dokumentumaink:

14. MKM 23. § (2) A nevelési tanácsadó
   a) a vizsgálaton megjelent minden gyermeket, tanulót - a forgalmi naplóban - nyilvántartásba vesz

   b) a fejlesztő foglalkozáson részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátásról munkanaplót vezet

   c) a nevelési tanácsadás keretében fejlesztő foglalkoztatásban részesülő gyermekek, tanulók fejlődését, állapotát nyilvántartási lapon kíséri figyelemmel. (A.Tü.353.r.sz.: egyéni lap…)

23/A. § (1) A logopédiai intézet
   a) a vizsgálaton megjelent minden gyermeket, tanulót - a forgalmi naplóban - nyilvántartásba vesz

   b) a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi, kommunikációs zavarok javítása, diszlexia megelőzését és gyógyítását szolgáló foglalkozáson részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátásról munkanaplót vezet

   c) a súlyos beszédhibás gyermekek, tanulók fejlődését, állapotát nyilvántartási lapon kíséri figyelemmel. (A.Tü.353.r.sz.: egyéni lap…)

Gyógytestnevelés:

• Csak gyógytestnevelői végzettséggel rendelkező pedagógus tarthat foglalkozást

• Ortopéd szakorvos vagy iskolaorvos utalhat gyermeket gyógytestnevelési vagy könnyített testnevelési ellátásra

• A gyógytestnevelők a megkapott névsor alapján készítik el a csoportbeosztást az életkor és a mozgásproblémák figyelembevételével

• Gyógytestnevelési orvosi nyilvántartó lapot vezetnek a gyermekekről (A. Tü. 19/O r. sz.)

Kt. 35. § (7) A konduktív pedagógiai szakszolgálat feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása.
  (8) A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja.

Kt. 52. § (8) A gyógytestnevelés megszervezéséhez tizenhat fős csoportonként - az iskola órakeretén felül - heti három óra áll rendelkezésre.
  (9) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében köteles gondoskodni a könnyített testnevelés szervezéséről. Az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint köteles biztosítani - ha az iskolában legalább négy évfolyam és annak keretén belül évfolyamonként legalább egy-egy osztály működik - az iskolai sportkör működését. A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére kell megteremteni. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló időkeret terhére szervezi meg az iskolai sportkör foglalkozásait….

1. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez

A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének
és a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendje

  1. A tanuló, ha egészségi állapota miatt a testnevelési órák gyakorlatait csak részben vagy egyáltalán nem tudja elvégezni - az orvosi szakvéleményben foglaltak szerint - a kötelező testnevelési óra keretében vagy helyett könnyített testnevelésre (a továbbiakban: I. kategória) vagy a kötelező testnevelési óra helyett gyógytestnevelésre (a továbbiakban: II. kategória) kell beosztani, illetve fel kell menteni (a továbbiakban: III. kategória) mindenféle testnevelési órán való részvétel alól.
  2. Könnyített testnevelési órán (I. kategória) vesz részt a tanuló, ha hosszabb betegség miatt fizikai állapota leromlott, kismértékű mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása van, s emiatt a testnevelési órák egyes gyakorlatait nem végezheti. A könnyített testnevelés a testnevelési órák keretében vagy azok helyett is megszervezhető.
  3. Gyógytestnevelési órán (II. kategória) vesz részt a tanuló, ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása miatt sajátos, az állapotát figyelembe vevő foglalkozásokat kell részére szervezni. A tanuló orvosi javaslat alapján testnevelési órán is részt vehet.
  4. Fel kell menteni a tanulót a testnevelési órán való részvétel alól (III. kategória), ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelési órán való részvételét sem.
  5. Az orvosi szűrővizsgálatot - kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be - május 15-ig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról nyilvántartást kell vezetni, melyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét.
  6. A külön órakeretben szervezett könnyített, illetve gyógytestnevelési tanítási órák száma nem lehet kevesebb, mint az azonos évfolyamra járó tanulók kötelező testnevelési óráinak száma.
  7. Ha a könnyített, illetve a gyógytestnevelést pedagógiai szakszolgálat keretében biztosítják, a tanítási órák számát oly módon kell meghatározni, hogy a tanulók legalább a 6. pontban meghatározottak szerint részt vehessenek a tanórai foglalkozásokon.
  8. Abban az esetben, ha a szükséges feltételek rendelkezésre állnak, a tanulók részére heti egy tanórai foglalkozás keretében úszás órát kell szervezni.

 

Pedagógiai Szakmai Szolgáltató feladatai:

• Pedagógiai értékelés (mérési rendszerek, feladatbankok, intézményértékelési rendszerek)

• Szaktanácsadás, pedagógiai módszerek megismertetése

• Szakértői nyilatkozat készítése felkérés alapján

• Pedagógiai tájékoztatás (szakmai információk, tantervek)

• Igazgatási, pedagógiai ellátás (oktatáspolitikai, törvényi ismeretek nyújtása, iskolaszerkezeti kérdések, nevelési programok)

• A pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése (kerületi munkaközösségi alkalmak is)

• A tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, lebonyolítása.

• A tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálata (diákönkormányzat, jogok, kötelességek)

A Szakmai Szolgáltató kiegészítő tevékenységei:

• Saját könyvtárának a pedagógusok számára elérhetővé tétele (folyamatos bővítés, korszerűsítés mellett)

• Kerületi szakmai kiadványok gondozása, megjelentetése (Soroksári LEG-ek kiadvány, Kerületi ped. eseménynaptár)

• Hagyományos kerületi rendezvények szervezése, lebonyolítása (Kerületi Pedagógiai Nap, Diákgála, Nyugdíjas Pedagógus Karácsony)

Kt. 36. § (1) A közoktatási intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik.

  (2) Pedagógiai-szakmai szolgáltatás
   a) a pedagógiai értékelés, melynek feladata mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményben végzett nevelő- és oktatómunka eredményességét, és segíteni a helyi, a térségi és az  országos közoktatási feladatellátás szervezését

   b) a szaktanácsadás, amelynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése

   c) a pedagógiai tájékoztatás, amelynek feladata a szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segédletek stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása
   d) az igazgatási, pedagógiai szolgáltatás, melynek feladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program, az iskolai és kollégiumi pedagógiai program készítésében való közreműködés
   e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése
   f) a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása
   g) a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével

10. MKM 7. § A pedagógiai értékelés [Kt. 36. § (2) bekezdés a) pontja] ellátásának eszközei és módszerei különösen:
   a) mérési rendszer működtetése

   b) feladatbankok és mérőeszközök fejlesztése, hozzáférhetőségük biztosítása

   c) a nevelési-oktatási intézmények belső értékelési rendszerének kialakítását segítő tanácsadás feladatainak ellátása

   d) a helyi tantervek végrehajtásával kapcsolatos mérések ellátása, e területen tanácsadás nyújtása

   e) pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetése és terjesztése
  8. § (1) A szaktanácsadás [Kt. 36. § (2) bekezdés b) pontja] ellátásának eszközei és módszerei különösen:
   a) pedagógiai programok, helyi tantervek, házirendek és más dokumentumok elemzése, elkészítésének és alkalmazásának segítése
   b) pedagógiai fejlesztő tevékenység elemzése, értékelése, segítése
   c) tankönyv és taneszközök készítésének, kiválasztásának segítése

   d) pedagógiai módszerek, eszközök, eljárások megismertetése, terjesztése
   e) egyéni szakmai tanácsadás
  9. § (1) A pedagógiai tájékoztatás [Kt. 36. § (2) bekezdés c) pont] ellátásának eszközei és módszerei különösen:
   a) pedagógiai szakkönyvtár működtetése, ennek keretén belül a tankönyvtár, médiatár, pedagógiai adatbank fejlesztése, bibliográfiai szolgáltatások ellátása, iskolai, kollégiumi könyvtárak tevékenységének módszertani segítése
   b) oktatástechnikai és oktatástechnológiai szolgáltatások nyújtása

   c) tankönyvek, segédkönyvek, pedagógiai kiadványok bemutatása, forgalmazása, kölcsönzése

   d) pedagógiai szakmai tájékoztatók, kiadványok készítése, forgalmazása
   (2) A pedagógiai szakkönyvtár a könyvtárpedagógiai munka fejlesztése érdekében együttműködik az iskolai és a kollégiumi könyvtárakkal, továbbá a különféle területek szaktanácsadóival. A pedagógiai szakkönyvtár szakmai követelményeit és a működésére vonatkozó általános szabályokat e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.

  10. § (1) Az igazgatási, pedagógiai szolgáltatás [Kt. 36. § (2) bekezdés d) pont] eszközei és módszerei különösen:
   a) közreműködés az óvodai nevelési programok, iskolai és kollégiumi pedagógiai programok elkészítésében és bevezetésében

   b) a megyei (fővárosi) fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban, az iskolaszerkezetre vonatkozó tanácsadás
   c) közgazdasági, jogi, pénzügyi és egyéb információk gyűjtése, rendelkezésre bocsátása, szükség esetén e körből tájékoztatás nyújtása
   (2) A pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése [Kt. 36. § (2) bekezdés e) pont] eszközei és módszerei különösen:
   a) tanácskozások, pedagógiai napok, szakmai ankétok, fórumok szervezése

   b) bekapcsolódás a pedagógus-továbbképzés rendszerébe, részvétel a hétévenkénti pedagógus-továbbképzés feladatainak megvalósításában, továbbképzési programok  elkészítésében és továbbképzések indításában

   c) felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján közreműködés a pedagógus-szakvizsgára történő felkészítésben

   d) tapasztalatcserék szervezése, szakmai pályázatok kiírása, megbízásra kísérletek, kutatások indítása vagy azokban való részvétel

   (3) A tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése és összehangolása [Kt. 36. § (2) bekezdés f) pont]: a versenykiírásban meghatározott feladatok ellátása, a szervezővel kötött megállapodás alapján.

   (4) A tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat [Kt. 36. § (2) bekezdés g) pont] eszközei és módszerei különösen:
   a) információk közvetítése a tanulók és a diákönkormányzatok részére

   b) fórumok, továbbképzések szervezése a tanulók, a diákönkormányzatok és a pedagógusok részére
   c) a diákjogi tanácsadás megszervezése
A szakmai szolgálat munkáját  a kerületi tantárgygondozó munkaközösség-vezetők és tantárgygondozók segítik.